A gazdasági válság egy hátrányos gazdasági jelenség. A gazdasági válság során a befektetési eszközök árai meredeken esnek, a vállalatok és a fogyasztók nem tudják kifizetni adósságaikat, a pénzintézetek pedig hiányokkal szembesülnek. Hogyan viselkednek a piacok gazdasági válság idején, és lehetséges-e a „válság-befektetés”?
Gazdasági válság
A gazdasági válság gyakran pánikkal jár, mivel a befektetők eladják eszközeiket, és pénzt vesznek ki megtakarítási számláikról, attól való félelmükben, hogy ha érintetlenül maradnak, az értékük csökkenni fog.
A válság érintheti csak a pénzügyi intézményeket, de az egész gazdaságot, a regionális gazdaságot vagy a világgazdaságot is. Ellenőrizetlenül hagyva recesszióhoz vezethet. Még ha bizonyos lépéseket meg is tesznek a válság megelőzésére, előfordulhat, hogy azok nem működnek a kívánt módon, így nincsenek tökéletes megoldások, amelyek megakadályoznák egy gazdasági válság kialakulását.
A világgazdaság válsága
A pénzügyi válságnak számos oka lehet. Például bekövetkezhet intézmények vagy eszközök túlbecsülése miatt, és a befektetők irracionális cselekedetei tovább eszkalálhatják.
Az egyik tényező, amely ilyen viselkedésre ösztönöz, a spekulációs buborékok. Spekulációs buborék akkor keletkezik, amikor egy bizonyos befektetés iránt megnő a kereslet, és az eszközök ára magasabb, mint amit az objektív értékük sugallana. Mivel nincsenek olyan valós eszközök, amelyek alátámasztanák a magas árakat, a részvényárak nem tudnak kitartani, és az egész piac egy ésszerű szintre korrigálja azokat. Ez az eszközök széles skáláján történik, a befektetők kivonják pénzüket a bizonytalan piacokról, ami tovább destabilizálja azokat. A destabilizált piacok így hozzájárulnak a válsághoz.
A magas munkanélküliségi ráta lehet egy küszöbön álló gazdasági válság következménye is, vagy annak egyik oka. Gazdasági válság akkor is bekövetkezhet, ha a magas kamatlábak, a banki hitelek és a vásárlói kiadások csökkenése arra készteti a vállalatokat, hogy elbocsássák a munkavállalókat, hogy túléljék a gazdasági lassulást. Ez egy lefelé tartó spirálba fordul, mivel a munkanélküli fogyasztók nem költenek, ami a vállalatok bevételének csökkenéséhez és a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezet. A növekvő munkanélküliség akkor is megfigyelhető, amikor a vállalatok kiszervezik a munkát más országokba. Ez a fajta munkanélküliség állandó, és hosszabb gazdasági instabilitáshoz vezethet.
A természeti katasztrófa okozta válság gazdasági válságot is okozhat. A hurrikánok, árvizek, aszályok és járványok hatással lehetnek az élelmiszerárakra, amelyeket a boltokban fizetünk. Az emelkedő élelmiszerárak befolyásolhatják a fogyasztói szokásokat, és elindíthatnak egy lefelé irányuló ciklust, ami csökkenti a vállalatok bevételeit és munkanélküliséget okoz.
A gazdasági válság esetei
A világ legtöbb országának gazdasága legalább egyszer élt már át válságot. Példákat mondunk a legnagyobb és legutóbbi válságokra:
- Az 1929-es piaci összeomlás. Az 1929. október 24-én kezdődött összeomlás az árfolyamok összeomlását okozta az őrült spekulációk és a részvényvásárlási hitelek időszakát követően. Ez vezetett a nagy gazdasági világválsághoz, amelynek hatásait néhány évig az egész világon érezni lehetett. Az összeomlás egyik oka a mezőgazdasági termények kritikus túlkínálata volt, ami hirtelen áreséshez vezetett. A válság nyomán számos új szabályozást és piacirányítási eszközt vezettek be.
- Az 1997-1998-as ázsiai válság. A válság 1997 júliusában kezdődött, a thaiföldi baht likvidálásával együtt. Mivel nem volt devizája, a thaiföldi kormány kénytelen volt feladni az amerikai dollárhoz való kötődését. Az eredmény egy masszív leértékelődés volt, amely szétterjedt Kelet-Ázsia nagy részén, és elérte Japánt is, valamint a thaiföldi GDP-arányos adósság növekedése. Ez a válság jobb pénzügyi szabályozás kialakításához vezetett.
- A 2007-2008-as globális pénzügyi válság. Ez a pénzügyi válság volt a legnagyobb gazdasági katasztrófa az 1929-es nagy gazdasági világválság óta. A 2007-es jelzáloghitel-válsággal kezdődött, majd a Lehman Brothers bank 2008 szeptemberében bekövetkezett bukásával együtt globális bankválsággá vált. Nagy mentőcsomagokkal és más eszközökkel próbálták megállítani a károk terjedését, és a világgazdaság recesszióba került.
A világválság és a befektetők
A befektetők általában nem a hagyományos pénzügyi elméletnek megfelelően cselekszenek, amelyben mindenki racionálisan cselekszik, hogy maximalizálja a nyereségét. Az emberek gyakran irracionálisan cselekszenek, és hagyják, hogy az érzelmeik felülkerekedjenek rajtuk, különösen válság idején.
A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek amellett, hogy kevésbé hajlamosak a kockázatra, a veszteségektől is jobban idegenkednek. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek érzelmileg a veszteség miatt, mint hogy örömüket lelnék a nyereségben. Ez viszont ahhoz vezet, hogy amint a veszteség valószínűvé válik, kevésbé megfontolt döntéseket kezdenek hozni, és a kockázatvállalási hajlamuk elmélyül. Sajnos a veszteségek elkerülése érdekében történő túl nagy kockázatvállalás általában csak növeli a veszteséget.
Ezek az érzelmi előítéletek a válság elmúltával is megmaradhatnak. Felmérések szerint az Y-generáció 93%-a azt mondta, hogy kevésbé bízik a piacban és a befektetéseiben. A válság miatt a fiatalok nem jelennek meg a tőzsdéken, mivel azok a gazdasági válság miatt elszenvedett veszteségekre emlékeztetik őket.
Lehetséges-e szándékosan válságot okozni?
Egy válság előidézése tökéletesen lehetséges. Bizonyított tény, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos mesterségesen létrehozott felhajtás okozta 2017-ben a spekulációs buborék létrejöttét, ami 2017 decemberében a buborék kipukkadásához vezetett, ami közel 2 évre bedöntötte ezt az egész piaci szektort.
Elméletileg egy ilyen válság más eszközökkel is létrehozható. A korábban említett ázsiai válságot a thaiföldi kriptovaluta likvidálása okozta, ami az egész régióban recesszióhoz vezetett, ami egy évig fennmaradt. Történelmileg egy túlzott pénzkibocsátás okozta a hiperinflációt a Weimari Köztársaságban 1919-1923-ban, ami a reálbérek és a kereslet csökkenését okozta.
Köztudott, hogy lehetséges természeti katasztrófát kiváltani, mint ahogyan azt az ukrajnai nagy éhínség (1932-1933) esetében is láthattuk. Egy kellően nagy kiterjedésű természeti katasztrófa képes lenne hosszú távú globális válságot okozni.
Egy válság… ki profitál belőle?
Miközben a legtöbb befektető pánikba esik, és az eszközárak zuhannak, néhányan az alacsony árakat vételi lehetőségnek tekinthetik. Az eszközök árai a félelem hatására nagyon gyakran jóval az alapértékük alá süllyednek, megjutalmazva a türelmes befektetőket, akik kivárják, hogy az árak visszatérjenek a várt szintre. A válság alatti befektetésekből származó nyereséghez fegyelem, türelem és természetesen megfelelő tőke szükséges.
Egészen a közelmúltig a részvénypiac egy masszív recesszió után egy 6 éves növekedési fázis közepén volt. Azok, akik nem estek pánikba, azt vették észre, hogy nemcsak a befektetési portfóliójuk értéke lett jobb, hanem jelentős nyereségre is szert tettek.
A tőzsde nem a befektetés egyetlen módja válság idején. A nagy recesszió az ingatlanpiacon kipukkadt buborék következtében az ingatlanárak csökkenését is okozta. Az ingatlan-befektetők a szokásosnál jóval alacsonyabb áron jutottak értékes eszközökhöz, és ennek következtében jelentős nyereséget érhettek el, amint az ingatlanpiac stabilizálódott.
